Nagyboldogasszony (Bencés) Templom - Sopron

Nagyboldogasszony bemutatása

A város legősibb temploma.

Feltehetően az első soproni miséket a templom mai területén belül elhelyezkedett ősszentélyben tartották. A templom építése a Sopronban 1260-80 körül megtelepedő ferences rendi szerzetesekhez köthető, akik a gótikus templom mellé kerengővel ellátott kolostorukat is felépíttették. Ekkor épül fel a templom ma is meghatározó gótikus tömbje, a hajó, az ötszög záródású szentély és a jellegzetesen gótikus nyugati kapu.

A templom legnagyobb középkori átépítésére 1380 és 1410 között került sor a Gaissel patrícius család megbízásából. A XV. században a templomon további kisebb átalakításokat végeztek, majd a XVI. század folyamán a többségében protestánssá váló városban a ferencesek kevesebb befolyással rendelkeztek, így a nagyobb építkezések is elmaradtak. A XVII. század vallási küzdelmei során a templomban négy alkalommal is tartottak országgyűlést (1622, 1625, 1634-1635, 1681), valamint e falak között koronázták meg III. Ferdinándot (1625) és két alkalommal királyné koronázásra is sor került.

Az 1676-ban a Sopronban pusztító nagy tűzvész során a templom tetőszerkezete és a huszártorony teljesen leégett. Az újjáépítés során készült el a nyugati barokk oromfal.

A XX. század folyamán a templomon több alkalommal végeztek feltárást illetve helyreállító munkát. A bencés rend 1996 óta ismét teljes egészében birtokolja a kolostor épületét, valamint a templomot. A műemléki feltárás, valamint a helyreállítás munkálatai azóta ismét folynak. A legutóbbi feltárás és felújítás után, 2011. augusztus 14-én Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szentelte fel a templomot.

A templom és kolostor épületegységében jelenleg gazdag kultur-, és építészet-történeti állandó kiállítás is működik. A templomhajó és szentély alatt felújított kriptában való temetkezés lehetősége ismét fennáll - ezúttal már nem csupán a szűk réteg számára.