Tolvaj-árok Természetismereti Tanösvény - Sopron

Tolvaj-árok Természetismereti Tanösvény bemutatása

A Tolvaj-árok a hegyvidék legvadregényesebb völgye, meredek zugaival, keskeny, kimosott útjaival, sok helyen a 25 º-ot meghaladó hegyoldalaival az itteni erdők egyik legszebb része.

A tanösvény jelölése a turista térképen és a terepen is a kék kereszt.

Az ösvény mintegy 1,2 km hosszú és 6 db tájékoztató táblát tartalmaz. Ezek segítségével megismerkedhetnek a Soproni-hegység jellegzetes növényeivel, állataival, talajképző kőzeteivel, erdőállományaival. Teljes egészében természetvédelmi területen, a Soproni Tájvédelmi Körzetben halad és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság oltalmát élvezi.

A Soproni-hegységet növényföldrajzi értelemben hagyományosan az Alpok előhírnökének tekinthetjük. A hazai oldalán mintegy 1300 edényes növényfajt írtak le, ebből 60 védett, illetve fokozottan védett, egy részük a Keleti-Alpokból leereszkedő montán és szubalpin elem.

Nagy számban él itt a gímszarvas, az őz és a vaddisznó. Az egykori bányavágatokban jó telelő helyet találnak a kis patkósdenevérek. A zárt erdők egyik jellegzetes ragadozója a nyuszt.

A területre jellemző madárfajok a fenyvesekhez, és a fenyvesekkel elegyes lomberdőkhöz kötődnek. A kétéltűek közül jellemző faj a foltos szalamandra, a gyepi béka és a sárgahasú unka. A gyors vizű patakokban él a sebes pisztráng és a kövi csík. Ez a tájegység 68 csigafajnak biztosít élőhelyet.

A nyugati oldalán magasodó Ultra-hegy tömbje alapvetően kristályos palákból áll, melyek finom szemcsék alkotta, közel párhuzamos rétegeik mentén könnyen elválnak, feldarabolódnak. Az ilyen meredeken leszakadó oldalakon viszont több helyen felszínre bukkan az általában csak gyengébben felismerhető rétegzettséget mutató gneisz, amely felső-karbon kori gránit átalakulásával jött létre.

A kőzetdarabokat közelebbről megvizsgálva a különböző ásványi alkotórészek közül a földpátok fehér, sárgásfehér, színtelen vagy rózsaszín színe mellett találhatunk színtelen, áttetsző kvarc szemcséket, valamint az elváló rétegek mentén fényesen csillogó biotit és muszkovit csillámokat.

A lombos és fenyőerdők területaránya a nyolcvanas - kilencvenes évek fenyőket ért szúkárosításait követően, az akkori 50-50%-ról mára 60-40%-ra nőtt, a lombos fajok előnyére, ami természetvédelmi szempontból is kívánatos.

Megközelíthető
Autóbusszal a Sopron- Brennbergbánya vonalon közlekedő járat Gyermek- és Ifjúsági tábor melletti megállójából.
Gépjárművel parkolási lehetőség a tábor bejárata előtti területen van, ahonnan gyalogosan érhető el az indulási pont